1951-ben járunk a második világháború után – természetesen egy alternatív idősíkban. A világégésben érintett kontinensek épp a csaták okozta pusztításokat és károkat próbálják kiheverni, mígnem hirtelen a Chimera névre hallgató földön kívüli faj megtámadja bolygónkat, s pusztítani kezdi a látszólag egyetlen lakott planétát. A Chimera útjába nem állhat senki és semmi: keletről nyugat felé haladva, Szibériából indulva meghódítja Ázsiát és nagyrészt Európát is – a piciny Egyesült Királyságot kivéve. Rajtunk, a játékoson múlik majd, hogy hagyjuk-e elveszni a szigetországot, avagy a hős amerikai Nathan Hale bőrébe bújva kiűzzük a rondaságokat onnan, s így megmentjük-e a világot. A játék főszereplője legalább olyannyira stílusos, mint Gordon Freeman: a játék során szintén alig beszélő katona és a fegyverekkel meglepően jól bánó tudós között csupán annyi a különbség, hogy az egyik rohambilit, a másik pedig vastag keretes szemüveget hord. Tudjuk mi is: a Resistance sztorija nem éppen a gamma erőssége, mindazonáltal sosem fogjuk azt érezni, hogy a játék története nem állja meg a helyét más FPS-ekével szemben, hiszen a pergő akció, az elképesztő hangulat és a hihetetlen atmoszféra miatt eszünkbe sem jut majd ezen agyalni. Lerágott csont ide vagy oda – a B-kategóriás történet ellenére is élvezetes marad a Resistance.
|